A Művelődés melléklete, a Könyvesház régen nem jelent meg, 1995 végén napvilágot látott egy összevont 1993-1994-es szám, majd - kihagyva az 1995. évet - 1996-ban megjelent az első száma. A Könyvesházat ezentúl Sepsiszentgyörgyön szerkeszti az EMKE Könyvtári Szakosztálya. Ebben a számban a megjelent könyvek listája szerepel, továbbá a Pallas-Akadémia Kiadót (Csíkszereda) Kozma Mária szerkesztő, a Trisedes Press Kiadót (Sepsiszentgyörgy) Gajzágó Márton igazgató mutatta be./Könyvesház (Sepsiszentgyörgy), VI. évf. 1. sz., április/
1995. január 5.
Szászrégen városi könyvtárának főkönyvtárosa, Demeter Judit ismertette, milyen rendezvényeket terveznek a város magyar olvasói részére. Ezek között szerepel Binder Pál brassói történész professzor februári előadása, áprilisban Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár lesz az előadó, júniusban a Régeni Napok keretében Jakab Máriával, a Családi Tükör főszerkesztőjével terveznek találkozót, szeptemberben a Pallas-Akadémia igazgatójával, Kozma Mária írónővel, novemberben Vetési László kolozsvári lelkésszel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./
1995. május 19.
Fábián Imre újságíró, költő, folklorista 1993-ban hozta létre a Literator Könyvkiadót Nagyváradon. Az eddig megjelentetett kötetek között van Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész két munkája: Szalontai séták. Barangolás múltban és jelenben, a másik a Szepességtől Szalontáig című, továbbá Jakobovits Miklós képzőművészeti tanulmánykötete, Implon Irén Váradi tollrajzok, Indig Ottó Váradi Parnasszus, Irodalom és sajtóélet a századfordulón, Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák - Deportálásom története, 1995-ben jelent meg a Váradi zsidók és Beczásy István Bekerített élet című önéletrajzi emlékezése. A ma 87 éves szerző, Beczásy István lelki erejét soha sem törte meg a megaláztatás, a dobrudzsai deportálás, mindig bízott az isteni gondviselésben. /Kozma Mária: Nagyváradi könyvműhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
1995. május 24.
Máj. 25-én nyitja meg közös könyvesboltját a budapesti Akadémiai Kiadó és a pozsonyi Kalligram Kiadó Dom Kníh Akadémia Könyvesház néven. A boltban - a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkereskedés közvetítésével - árulni fogják a romániai magyar könyveket is. A könyvesházat ünnepélyesen megnyitja Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere, Kozma Mária csíkszeredai írónő pedig könyveit fogja dedikálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24., Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./
1996. május 24.
Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceum díszterme is kicsinek bizonyult a Sütő Andrással való olvasói találkozásra. Dézsi Zoltán polgármester üdvözölte az írót, majd a találkozót rendező Pallas-Akadémia Kiadó részéről Kozma Mária mutatta be a szerző könyveit, köztük a hetedik kiadást megért Anyám könnyű álmot ígér címűt. /Hasonló találkozókra került sor Csíkszeredában és más erdélyi városokban/. Sütő András az erdélyi magyarság sorsproblémáiról beszélt. Végül két órán álltak sorban a megjelentek, hogy dedikáltassák a könyveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1997. január 18.
Megjelent Benkő Samu válogatott írásainak negyedik kötete: Újrakezdések /Pallas-Akadémia, 1996./ Újrakezdés, hit - ezek találó kulcsszavai az erdélyi tudományosság jeles személyiségeinek. Hit egymásban is, "és erdélyi létünk folytonosságában, hogy valaki mindig akad, aki felveszi az elejtett tollat, és továbbírja a megkezdett mondatot." - írta Kozma Mária. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1997. június 7.
Erdélyi magyar írókkal és könyvkiadókkal találkozhattak az érdeklődők Pécsen, a Művészetek Házában, ahol kiállítás nyílt a romániai kiadóknál ez évben megjelent másfélszáz magyar nyelvű kötetéből. A találkozón Kányádi Sándor, Kozma Mária, B. Kovács András, Kemény Péter és Cinzia Franchi írók az erdélyi irodalomról. Káli István, Tőzsér József, Bencze Tibor és Dávid Gyula kiadóvezetők pedig a határon túli alkotók munkáinak megjelentetéséről beszélgettek a házigazdával, Tüskés Tibor íróval. Pécs /Kolozsvár testvérvárosa/ az ünnepi könyvhét alkalmával hívta meg az erdélyi írókat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1998. október 17.
Megjelent Veress Dániel Vékára tett mécses. Esszék a XVI-XVIII. századi erdélyi magyar kortörténetek és emlékírások köréből /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998/ című "egyszemélyes szellemi műhelyének" magányában született könyve. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1999. március 6.
Erdély több városában közönség elé lép a stockholmi Erdélyi Könyv Egyesület. A vállalkozást bemutatja Veress T. Magda kiadóvezető. A kiadó kilencedik könyvéről, Kozma Mária Asszonyfa (1848-1849 a Székelyföldön) című pályadíj-nyertes regényéről Dávid Gyula irodalomtörténész tart előadást. A bemutatók időpontja: március 8. - Sepsiszentgyörgy, Tamási Áron Színház (17 óra); március 9. - Csíkszereda, Kriterion Ház (17 óra); március 10. - Marosvásárhely, Bernády Ház (18 óra). /Erdélyben az EKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1999. május 4.
Idén április 30-án és május elsején rendezte meg Gyergyóremetén a hagyományos Cseres Tibor Napokat az íróról elnevezett közművelődési egyesület és a Fráter György Általános Iskola. A rendezvényen, az előző évekhez hasonlóan, községi szintű szavalóversennyel ünnepeltek a diákok. Megkoszorúzták a Cseres Tibor emlékművet, emlékezve a falu nagy szülöttére, majd Kozma Mária csíkszeredai írónővel találkoztak, aki a közelmúltban megjelent Asszonyfa című kötetét mutatta be az egybegyűlteknek. /Cseres Napok. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 4. - II. évf. 18. sz./
1999. május 8.
A szekszárdi Babits Könyvkiadó Korjellemző magyar próza /1945-1990/ címmel sorozatot indított /szerkesztője: Kollega Tarsoly István/, melynek első két kötete Galgóczi Erzsébet Vidravas és Sütő András Anyám könnyű álmot ígér, Engedjétek hozzám a szavakat. Az Anyám könnyű álmot ígér 1970-ben, az akkor alakult Kriterion első könyveként jelent meg. Ennek sok tekintetben testvérkötete az Engedjétek hozzám a szavakat. /Kozma Mária: Korjellemző magyar próza. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./
1999. május 29.
A Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ Barangolás a Székelyföldön című útikönyvsorozatának első kötete Hargita megye, a második Maros megye, és készül a harmadik: Kovászna megye. A Maros megyét bemutató könyvnek Balás Árpád a szerkesztője. A kötet tartalmazza mind az 513 Maros megyei település leírását, nemzetiségi és felekezeti adatait. A szerzők bejárják a megye tájait, elmondják az útba eső városokról, falvakról, hogy kik lakják ma, vannak-e a helyhez fűződő említésre méltó történelmi események, melyek voltak hajdan a település nevezetes épületei, kastélyai, kúriái, s ha megmaradt-e belőlük bár egy kaputorony, egy bástya, egy falképtöredék, egy fogadalmi oltár, vannak-e érdekes szellemi hagyományai a falunak, jeles szülöttei. A könyvet román-magyar, illetve magyar-román helynévmutató és részletes térképmelléklet egészíti ki. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
1999. augusztus 28.
Egyed Péter legújabb prózakötetének /Hattyúsörét, Pallas-Akadémia Kiadó, 1999/ hangja visszafogottan lírai olykor nosztalgikus. Egyed Péter a harmadik Forrás-nemzedékhez tartozik, egyetemi tanár itthon és külföldön - miközben költő, prózaíró, kritikus, esszéíró. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1999. szeptember 4.
Jancsik Péter Torockói-hegység című könyve a Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ Erdély hegyei című turisztikai kalauz könyvsorozatának kilencedik kötete. A sorozat következő (tizedik) kötete: Zsigmond Enikő Csíki-havasok című könyve. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2000. január 28.
Jan. 28-án mutatták be Csíkszeredában a városban működő Pallas-Akadémia Könyvkiadó 100. könyvét: Vámszer Géza Csík vármegye településtörténete c. munkáját. A kiadó tevékenységéről Kozma Mária főszerkesztő beszélt. A Vámszer-hagyaték értékére hívta fel a figyelmet dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Vámszer Géza munkásságának nagy része a mai napig kiadatlan maradt. Remélhető, hogy Pallas Akadémia Kiadó a jövőben bővebb könyvet ad ki a Vámszer-hagyatékból. Tőzsér József igazgató köszönetét fejezte ki a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a könyv megjelenéséhez nyújtott támogatásért. /A századik könyv ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2000. május 25.
Megjelent a Svédországban élő történész, dr. Antal Imre Élő történelem /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/ című tanulmánykötete. A szerző közismert a magyar tudományosságban a székelyföldi közbirtokosságok kutatási területén. A csíki közbirtokosságok XX. századi részletes története többek között magában foglalja a Csík megyei erdőpanamákat és a közbirtokosságok megreformálására tett kísérleteket is. A könyv jeles székelyföldi személyiségek életéről, valamint Gyimes néprajzáról és Csíkszereda város- és iskolatörténetéről is értékes, új adatokat közöl. /(Kozma Mária): Antal Imre: Élő történelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
2000. június 3.
Veress Dániel író, művelődéstörténész, az erdélyi emlékirodalom legkitűnőbb ismerője. Ezt mutatta Vékára tett mécses. Esszék a XVI-XVIII. századi erdélyi magyar kortörténetek és emlékírások köréből /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998/ című könyve. Legújabb könyve a Férfibú és történeti gyász. Glosszák Wesselényi Miklós életéhez, művéhez, eszmevilágához /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/. A szerző több évtizede foglalkozik Wesselényi Miklós munkásságával. Veress Dániel könyvében arra figyelmeztetett, hogy nemcsak múltunk meghamisítása, hanem a nemzeti amnézia ellen is szüntelenül védekeznünk kell. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2000. június 20.
Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Alkotóközpont szervezésében jún. 14-15-én írótábor színhelye volt a gyergyószárhegyi ferences kolostor, amelyen részt vettek a hazai magyar írótársadalom idősebb és fiatalabb tagjai, úgymint Domokos Géza, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Oláh István, Kozma Mária, Ágoston Vilmos, Lőrincz György, György Attila, Molnár Vilmos, Ferenczes István, Vida Gábor, Lövétei Lázár László, Balász Imre József, Fekete Vince, a Pallas-Akadémia Kiadó képviseletében Tőzsér József, míg Beke György és Bodor Pál levélben küldött üzenetet. A mai erdélyi magyar irodalom helyzetéről zajlott a tanácskozás, az erdélyiség fogalmától az irodalmi értékig és irányzatokig, visszatekintve 20 év irodalmára. Egyed Péter szerint a romániai magyar írótársadalmat ma foglalkoztató gondok között vannak szervezeti és érdekvédelemmel összefüggő gondok, és vannak fontos szakmai problémák. A Romániai Magyar Irodalmi Alapítvány mellett az írók közössége létre kíván hozni szakmai szervezetet erőteljes szakszervezeti, érdekvédelmi hangsúlyokkal. Az alapítvány gyűjtené be az anyagi támogatásokat, és kuratóriumán keresztül továbbítaná a létező erdélyi lapok felé. Eldöntötték, hogy az írótábort ezentúl minden évben megrendezik. A 2001-es év írótábor témája a mai magyar irodalmak helyzete, egymáshoz való viszonya és kölcsönös recepciója lesz. /Egy jó szellemű írótábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2000. szeptember 25.
Megjelent Kozma Mária: Partomlás /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című legújabb regénye. A regény főhőse egy mai kisvárosi értelmiségi - újságíró - asszony, aki a humán értékek elkötelezettje egy olyan világban, ahol az emberi kapcsolatok érdekviszonyokká degradálódtak. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
2000. október 7.
Az 1997-ben elhunyt Vita Zsigmond irodalom- és művelődéstörténész gazdag hagyatékából kiemelt művelődéstörténeti írásokat tartalmazza a most megjelent Erdélyi sétáló /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötet (válogatta: Kozma Mária). Vita Zsigmond könyvtárosként, irodalmárként és művelődéstörténészként egyaránt Erdély és szűkebb szülőföldje, Nagyenyed szellemi múltját kutatta és tette közkinccsé írásaiban. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2000. október 28.
Kovács András, a székely szombatos szellemiség utolsó tollforgató tanúja, az erdélyi, székely szombatosok kiváló ismerője, aki ezidáig több könyvében (Vallomás a székely szombatosok perében, Útszélen fejfa, Mondjatok káddist egy székely faluért, Az erdélyi szombatosok nyomában) foglalkozott a szombatosok történetével, most kiadta Bözödújfalvi szombatosok szertartási és imádságos könyve /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ címmel e sajátos erdélyi vallás szertartáskönyvét. Kovács András 1916-ban született Bözödújfaluban, s gyermekkori környezete egész szellemiségét, gondolkodásmódját befolyásolta. Kovács András a marosvásárhelyi Bolyai-Teleki Tékában bukkant rá a szombatosok kézírásos szertartáskönyvére. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2000. november 7.
Nov. 9-11. között rendezik meg a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásáron a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó legújabb köteteinek bemutatóját. Bemutatják a következő könyveket: Csíki László Visszaút című esszégyűjteménye, Dávid Gyula Erdélyi irodalom - Világirodalom című tanulmánykötete, Kozma Mária Partomlás című regénye és Domokos Géza Igevár című, a Kriterion Kiadó történetét felelevenítő könyve, továbbá Daczó Árpád (P. Lukács O.M.F.) Csíksomlyó titka című vallásos néprajzi kötete. /A Pallas-Akadémia a marosvásárhelyi könyvvásáron. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2000. november 13.
Nov. 9-én megnyílt a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Sajtótájékoztatót tartott Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina KFT, könyvterjesztő cég képviselője, melynek keretében Okolicsányi Tamás, a Magyar Könyvklub kereskedelmi igazgatója bemutatta az Erdélyi Magyar Könyvklubot, mely most indul be, lényegében a "könyvet postán" elv alapján működik. A Kriterion standján Zsók Béla: Én mindig itthon voltam című kötetét, az Erdélyi Híradó Kiadó Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra című kötetét, a Pallas-Akadémia Kiadó Csiki László, Dávid Gyula, Domokos Géza és Kozma Mária egy-egy új kötetét, a Mentor Kiadó Sebestyén Mihály, Barabás László könyvét és Molter Károly kötetet mutatott be. Jelentkeztek a vásáron a Kriterion, a Pallas-Akadémia, a Glória, a Polis, a Sitka Alaska, a Kalota, az Impress, a Koinónia, a Tinivár, a Mentor, a Juventus és a Nap kiadók. Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke arról tájékoztatott, hogy a könyvvásár fő támogatója idén is a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram volt, mely a megnyitás óta minden évben nyújtott támogatást, idén 407 ezer forinttal szállt be a költségek fedezésébe. Ezenkívül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete is nyújtott segítséget. A román Művelődésügyi Minisztérium a megnyitó előtt egy nappal (!) véglegesítette a támogatás összegét, ami 25 millió lej. A marosvásárhelyi tanács tíz millió lejt adott, emellett a Mentor Kiadó mindent meghitelezett. Ebben az évben az volt a gond, hogy sem a Mentor Kiadó, sem a Könyves Céh nem kapta még meg a magyarországi esedékes támogatást. A látogatók száma öt és hét ezer között szokott lenni. Idén sokkal több a gyermekkönyv, mint eddig bármikor. /Máthé Éva: VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2000. november 17.
A Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában tartották nov. 9-11. között a hatodik Nemzetközi Könyvvásárt. A látogatók szavazatai alapján az idén is kiosztották a vásár legszebb és legnépszerűbb könyve-díjat: az I. díjat Domokos Géza Igevár. Kriterion-történet 16 helyzetképben elmondva /Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó közös gondozásában/, a II. díjat Kós Károly: Országépítő (Polis Könyvkiadó), a III. díjat pedig dr. Pokorny László: Gyógyító füvek, fák (Mentor Könyvkiadó) című könyvek nyerték el. Több könyvbemutató volt, például Kovács András Ferenc Miénk a világ című gyermekverskötetét. A Pallas-Akadémia Kiadó estjén a Heidelbergből érkezett Hajdú Farkas-Zoltán, a Nobile Officium (ebben a sorozatban jelent meg Csiki László Visszaút című esszékötete) sorozatszerkesztője beszélt, jelen volt két másik szerző, Dávid Gyula és Domokos Géza. /Kozma Mária: Hűséges türelemmel. A hatodik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./
2000. november 25.
Megjelent Csiki László Visszaút (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Nobile Officium sorozat, sorozatszerkesztő a Heidelbergben élő Hajdú Farkas-Zoltán) könyve. A szerző ebben a könyvében vissza-visszatért Erdély földrajzi és szellemi tájaira. Csiki László 1985 óta Magyarországon él, húsz esztendő óta ez az első megjelent könyve Erdélyben (Romániában). "Az én forgandó életemben létezik egy állandó - vallja -: Erdély, mely annál személyesebb élményemmé válik, minél távolabb kerülök tőle." /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2001. január 27.
Kozma Mária írónő, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó egyik vezetője elmondta, hogy anyagi nehézségeink vannak. Jó lenne, ha a könyvtárak fel tudnák vásárolni a könyveket, de nekik sincs erre pénzük. 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó megjelent könyveit szinte kötelező volt megvásárolni, egyfajta erkölcsi kötelességből. Manapság ilyesmi már nem létezik. Egy megjelenő könyvnek pedig legalább 1500 példányban piacra kell kerülnie ahhoz, hogy kinyomtatása kifizetődő legyen. Azonban sokszor a piac csak kb. 300-at tud felvásárolni. - A Pallas-Akadémia Könyvkiadó legértékesebb sorozatai: a Bibliotheca Transsylvanie, az erdélyi tudományosság és művelődéstörténet köréből való könyvek, a másik pedig a Nobile Officium, olyan szerzőket művei, akik valamikor Erdélyben éltek. /Kisgyörgy Réka: Olvasó kerestetik. Beszélgetés Kozma Mária írónővel, kiadóvezetővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2001. március 17.
Megjelent Sütő András Fülesek és fejszések között /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A kötet válogatás az író 1987-1992 között írt naplójegyzeteiből, egyben jelentős kordokumentum az 1989 előtti zaklatásokról, a vásárhelyi 1990-es márciusi és az utána következő eseményekről. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Márc. 20-án lelkesedéssel, tapssal fogadták Sütő Andrást Csíkszeredában. Felolvasták dr. Csedő Csaba István polgármester köszöntőlevelét: "A mai nap szomorú évforduló ugyan, hisz a 11 évvel ezelőtti marosvásárhelyi események emléke fájón, kitörölhetetlenül ott ég mindannyiunk lelkében". Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője méltatta Sütő András Fülesek és fejszések között (Naplójegyzetek 1987-1992) című kötetét. Sütő András felelevenítette a most bemutatott kötet előtörténetét, a fájdalmas eseményeket. Mint mondotta, az erdélyi magyarság esetében nem igaz az a mondás, mely szerint ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer belelépni, hiszen a gyűlölet folyama végeérhetetlen. /Sütő András Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2001. május 10.
Máj. 11-12-én a hargitafürdői Ózon szállodában - a Hargita megyei tanács, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont és a Székelyföld c. csíkszeredai folyóirat szervezésében - erdélyi magyar írók, költők tanácskozásra gyűlnek össze. A rendezvény címe: Irodalom az utódállamokban. Az előrejelzések szerint jelen lesz több (sok esetben innen elszármazott) magyarországi író, anyaországi kritikusok, irodalomtörténészek társaságában (így pl. Ágoston Vilmos, Mezey Katalin, Oláh János, Szávai Géza, Szigeti Lajos Sándor, Bányai János, Martos Gábor, Pomogáts Béla, Bodor Ádám). A belföldi meghívottak között lesz többek között: Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Bálint Tibor, Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Király László, Páll Lajos, Ferencz Imre, Egyed Péter, Mózes Attila, Vida Gábor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Láng Zsolt, Bölöni Domokos, Ferenczes István, Bíró Béla, Fábián Ernő, Domokos Géza, Bogdán László, Borcsa János, Gál Éva Emese, valamint könykiadók (közülük néhányan írói minőségükben is): Kozma Mária, Tőzsér József, Káli Király István. A fiatal romániai magyar író- és költőnemzedék is képviselteti magát (pl. Balázs Imre József, Demény Péter, Papp Sándor Zsigmond, Gergely Edit, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Sántha Attila). /Erdélyi Magyar Írók Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2001. június 9.
Megjelent Rab János biológus Népi növényismeret a Gyergyói-medencében /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. Rab János az etnogeobotanikának elnevezett elemzési módszert német nyelven is ismertette és közölte (Linz, 1994). A szerző az 1970-es évek végén kezdett érdeklődni a népi növényismeret - az etnobotanika - iránt. Gyűjtésének részleteit a Gyógyszerészet, a Népismereti Dolgozatok, valamint a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények hasábjain közölte. 1993-ban Pécsen megvédett doktori értekezése is ebben a témában született: Etnobotanikai vizsgálatok Gyergyóban. A szerző most megjelent, Népi növényismeret a Gyergyói-medencében című könyve csaknem húsz év kutató- és gyűjtőmunkájának eredménye. A földrajzi táj és a Gyergyói-medence népi növényismeretének részletes leírását - a vadon termő és termesztett növények lelőhelyei, társulásai, étkezési kultúrában, állattartásban, dísznövényként és gyógynövényként való hasznosításuk - átfogó adattár egészíti ki. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2001. szeptember 3.
Szept. 1-2-án tartották Gyergyóremetén a falunapokat, amely a fúvószenekar muzsikálásával kezdődött. Voltak szórakoztató sportrendezvények, vetélkedők, rendeztek állatkiállítást is. Estefelé Kovács András Ferenc, Kozma Mária, Markó Béla, valamint Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója találkozott a remetei olvasókkal. A találkozó után az egri Fejér István fényképeiből és a marosvásárhelyi Fekete Pál kisszobraiból nyílt kiállítás. Másnap a Bálint Lajos nyugalmazott érsek által bemutatott szentmise után a kereszténység 2000 esztendeje tiszteletére szenteltek fel emlékművet, utána a hősi halottak emlékműve mellett Lackó Albert Elemér polgármester és Laczkó Szentmiklósi Endre bemutatták a község címerét és zászlóját, átvették a biatorbágyiak ajándékozta millenniumi zászlót. Ezután bemutatták a tájházat. /Bajna György: Remetei Napok. Gazdag program. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./
